A projekt az Európai Unió és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával, az Európai Szociális Alap és a Munkaerő-piaci alap társfinanszírozásában valósul meg.

[ Főoldal \ Rugalmas foglalkoztatás ]

A rugalmas foglalkoztatási formák a XX. század második felében kezdtek Európában elterjedni. Az ide sorolt tevékenységek különböznek a "hagyományosnak" tekintett alkalmazási módoktól. Segítségükkel munkalehetőséghez juthat számos olyan munkavállaló is, aki a képzettségi szintje, vagy akár egyéb más ok, például egészségi állapota, élethelyzete miatt másként nem tudott volna elhelyezkedni.

A foglalkoztatás rugalmas (atipikus) formái - a részmunkaidős foglalkoztatás, a megosztott munkaidőben történő foglalkoztatás, a határozott (projekt) időtartamra történő foglalkoztatás, a munkaerő kölcsönzés, a tranzit foglalkoztatás, az önfoglalkoztatás és a távmunka - napjainkban az Európai Unióban és hazánkban egyaránt a foglalkoztatáspolitika egyik folyamatosan erősödő, a foglalkoztathatóságot javító eszközévé váltak.

A vállalatok és egyéb gazdálkodó szervezetek szervezeti kultúrája fejlesztésének részeként az irányítási, munkaszervezési, humánerőforrás-gazdálkodási rendszerek korszerűsítését kell ösztönözni. A távmunka terjedése világjelenség. Felmérések igazolják, hogy a távmunkában, illetve a foglalkoztatás egyéb formáiban foglalkoztatottak száma évek óta mintegy 20-30%-os növekedést mutat, és alkalmazásával mind munkáltatói, mind munkavállalói, mind össztársadalmi szempontból jelentős előnyök érhetők el. A gazdaság versenyképességének fenntartása érdekében döntő tényező az emberi erőforrások teljes körű fejlesztése és a fejlesztésből származó előnyök kiaknázása.

Az USA-ban az összes foglalkoztatott 24%-a, az Európai Unióban az aktív munkavállalók 13%-a dolgozik távmunka módszerrel. Az Unió egyes tagországaiban – a földrajzilag északabbra elhelyezkedő országoktól dél felé haladva – igen jelentősek az átlagtól való eltérések. Hollandiában 26%, Finnországban 22%, míg Franciaországban valamivel 6%

felett, Spanyolországban kevéssel 5% alatti a távmunka részesedése a munkaerőpiacon. A rugalmas foglalkoztatási formák egyéb fajtáit nagyobb mértékben alkalmazzák a munkaerőpiacon.

A rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazására vonatkozó feltételek széles társadalmi körrel történő megismertetése, - mint átfogó program és célrendszer - a hazai innovációs rendszer megerősítésével hozzájárul - az egyéni és szervezeti versenyképességnek-  a magyar gazdasági szerkezet átalakítása és a strukturális felzárkózás szempontjából is kulcsfontosságú

modernizálásához. A program szakmailag támogatja és elősegíti a foglalkoztathatóságot, hozzájárul az esélyegyenlőség javításához, valamint a munkavállalók felkészültségének és a foglalkoztatottság szintjének növeléséhez is.

Rugalmas foglalkoztatási formák

A munkavállalók szempontjából a munkavégzés rugalmassága, a munkaadók nézőpontjából a foglalkoztatás jogi formáinak rugalmassága jelenthet motivációt, a hagyományos 8 órás munkaidőben és fix, vállalati székhelyen, vagy telephelyen történő munkavégzéstől eltérő formák alkalmazása mellett.

l       Munkaerő kölcsönzés

l       Tranzit foglalkoztatás

l       Részmunkaidő

l       Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás

l       Projekt időre történő foglalkoztatás

l       Diákmunka

l       Munkaidő megosztás

l       Munkakörmegosztás

l       Alkalmi munkavégzés

l       Bedolgozás

Munkaerő kölcsönzés

A munkaerő-kölcsönzés során a munkavállaló és a kölcsönadó cég között munkaviszony áll fenn, de a munkaviszony harmadik cégnél való munkavégzésre jön létre, és a munkavégzés irányítása és ellenőrzése a foglalkoztató harmadik cég feladata. A munkavégzés a kölcsönvevőnél ideiglenes jellegű, így a kölcsönzés általában határozott idejű foglalkoztatást jelent. A munkaerő-kölcsönzés napjainkra már külön iparággá nőtte ki magát. A törvény ezért napjainkban már számos foglalkoztatási és bérezési garanciát nyújt a munkavállalók e jelenleg még relatíve szűk köre számára. Mind a gazdasági, mind az egyéb munkaügyi előnyei jelentős mértékben növelik népszerűségét. Kölcsönzés során a munkaadó mentesül az adminisztrációs kötelezettségek alól, a bérköltségek áttekinthetőbbé és tervezhetőbbé válnak, és a bérjellegű ráfordítások szolgáltatásvásárlássá való alakítása is óriási előnyt jelenthet.

Tranzit foglalkoztatás

A tranzit foglalkoztatás célja a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek testi és lelki megerősítése, a későbbi munkavállalásuk elősegítése érdekében.

Három típusára szoktak hivatkozni: a termelőiskolákra, a foglalkoztatási társaságokra és a szociál-ökonómiai üzemekre.

A termelőiskolák hidat alkotnak:

• az iskolarendszerű képzés és a felnőttképzés között,
• a képzés és a termelés között, valamint
• a hagyományos ipari képzés, és a kézműves képzés között.

A foglalkoztatási társaságok ugyanakkor a munkanélküliség és a munkaerőpiac között teremtenek kapcsolatot, ahol a munkanélkülivé vált emberek munkavégző kapacitásának fejlesztése valósul meg, az első munkaerőpiacon való elhelyezés elősegítésének a szándékával.

A szociál-ökonómiai üzemek társadalmi küldetése, hogy mindenekelőtt olyan személyeket, akiknek korlátozott a teljesítményük, támogasson mindazon képességük helyreállításában, amelyek előfeltételét képezik a normál (támogatás nélküli) munkahelyeken való elhelyezkedésnek.

Részmunkaidő

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén az alkalmazás a munkakörre megállapított teljes munkaidőnél rövidebb időre - általában napi 3-6 órára - szól, a munkabérnek a munkaidővel arányosan történő megállapításával. A részmunkaidős foglalkoztatás munkaviszony keretében végzett tevékenység, és a munkavállaló a munkaidejével arányos bért kapja.

A részmunkaidőben történő foglalkoztatás speciális formája lehet keretmunkaidő meghatározása is. A munkaidőkeretet legfeljebb 2 havi periódusokban lehet meghatározni. A jogszabály nem tiltja, hogy szerződésben meghatározott időkereten belül – a Munka Törvénykönyvének általános rendelkezései szerint – a munkaadó milyen munkabeosztást ír elő a munkavállaló számára. Pl. egy havi 40 órás munkaidőkeret felhasználása olyan módon is lehetséges, hogy a munkavállaló öt munkanapon 8 órában dolgozik.

Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás

A munkaviszony a munkaszerződésben meghatározott időtartamra jön létre, a benne foglalt időpontban megszűnik.

Munkakörmegosztás (job-sharing)

A munkakörmegosztás a részmunkaidő egyik formája, amikor egy teljes munkaidős állást két személy tölt be, közösen vállalnak felelősséget a munka elvégzésért, és megosztják a munkaköri feladatokat. Arányosan oszlanak meg közöttük a juttatások, a szabadságok, a munkaköri leírás pedig általában mindkettőjükre vonatkozik és rendszerint azonos fizetési kategóriába tartoznak.

Alkalmi munkavégzés

Átmeneti időszakra történő, csak alkalmankénti foglalkoztatás esetén ajánlott az Alkalmi Munkavállalói Könyvvel való foglalkoztatás. Alkalmazásáról külön törvény rendelkezik. E foglalkoztatási forma legfőbb előnye a rugalmasság. A munkavállalónak előny, hogy az alkalmazás jogszerző, a munkaadóra pedig minimális adminisztrációt ró.

Bedolgozás

Bedolgozói jogviszonyt olyan önállóan végezhető munkára lehet létesíteni, amelyre a teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, illetőleg más mennyiségi vagy minőségi mutatók segítségével meghatározható. A bedolgozói jogviszony csak írásbeli megállapodással jöhet létre, melyben meghatározandó a bedolgozó által elvégzendő tevékenység, a munkavégzés helye, valamint a költségtérítés módja és mértéke.

Távmunka

Távmunkának tekintjük a munkavégzésnek (munkaszervezésnek) azt a formáját, amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen, hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját, melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához

E definíció szerint három alapvető tényező egybeesése határozza meg a távmunkát. Távmunka-végzésről beszélünk tehát, ha

1. alternatív munkahelyen, ami lehet saját otthon, teleház, távmunka-központ, teleiroda, közlekedési eszközök, stb. történik a munkavégzés,

2. önállóan és rendszeresen, azaz heti egy-két vagy minden nap végzi munkáját a munkahelyétől távol a dolgozó,

3. elektronikus úton valósul meg a kapcsolattartás a munkaadóval

A távmunka fajtái a munkavégzés helye szerint:

• otthon végzett
• távmunka-házban végzett
• mobil

távmunka.

A távmunkás foglalkoztatás, a távoli helyről történő munkaszervezés jogszabályi feltételei  adottak, apróbb jogszabályi változtatások azonban szükségesek a fogalmak (időbeli, térbeli, munkajogi és munkavédelmi) pontosításához.

A távmunka, mint új munkaszervezési forma növelheti a kistérségekben élők foglalkoztatottságát, és csökkentheti a térség gazdasági és szociális elmaradottságát, helyben tartva a fiatal, képzett munkaerőt, ezáltal növelve a kistérség versenyképességét is.

A távmunka-házakban kialakított munkahelyek jelentős szerepet tölthetnek be minden olyan térség életében, amelyek munkaerő-piaci mutatói rosszabbak az országos átlagnál. Ez a megoldás jelentősen alacsonyabb működési költségeken teszi lehetővé egyes munkafeladatok ellátását, ami fontos motivációs tényező minden vállalkozás számára. A távmunka-házakban történő foglalkoztatás egyben lehetőséget teremt a vállalatok foglalkoztatási és működési költségeinek optimalizálására is.

Távmunka

A MUNKAADÓK SZEMPONTJÁBÓL

Erősségek Elkötelezettebb munkaerő - kevesebb kilépés Kevesebb hiányzás Hatékonyabb munkaidő kihasználás - magasabb termelékenység Alacsonyabb irodabérleti költségek	Gyengeségek Magasabb képzési költségek A munkahelyek kialakítása drága Magas kommunikációs költségek
Lehetőségek Új munkamódszerek Szélesebb munkaerőmerítési kör Nagyobb közmegbecsülés, a jó munkaadó image-e	Fenyegetések Tisztázatlan munkajogi kérdések Adatvédelem Újfajta vezetési módszerekre van szükség, a változás feszültségeket okozhat

A MUNKAVÁLLALÓK SZEMPONTJÁBÓL

Erősségek Kevesebb közlekedésre fordított idő és pénz és kevesebb közlekedéssel járó stressz Nagyobb rugalmasság a munkabeosztásban Kevesebb megszakítás a munkavégzés során	Gyengeségek Gyengülő emberi és szakmai kapcsolatok, elszigeteltségérzet
Lehetőségek A családi élet és a munka jobban harmonizálható Javuló munkamorál, nagyobb megelégedettség	Fenyegetések Bizonytalan munkajogi háttér Kevesebb munkahelyi információ, a lehetőségekről való lemaradás veszélye A munka és a magánélet határainak elmosódása, túlterheltség

A TÁRSADALOM SZEMPONTJÁBÓL

Erősségek Csökkenő környezetszennyezés, kevesebb dugó, kevesebb baleset, kisebb egészségügyi ráfordítások, kisebb útfenntartási költségek Újfajta munkaadói és munkavállalói készségek elterjedése	Gyengeségek A belvárosi üzletek romló jövedelmezősége
Lehetőségek Hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása Esélyteremtés hátrányos helyzetű csoportok számára Csökkenő munkanélküliség	Fenyegetések Szakszervezeti aggodalmak befolyásuk visszaszorulása miatt Gyengülő társadalmi kapcsolatok

A távmunka-végzéshez szükséges feltételek:

• a távmunka valamennyi szereplője önkéntesen kapcsolódjon a programhoz,
• a távmunka program bevezetéséről szóló döntést a vezetésnek kell meghoznia,
• a résztvevők őrizzék meg munkavállalói státuszukat, őrizzék meg kapcsolatukat munkahelyükkel,
• a távmunkások fizetése, javadalmazása és a foglalkoztatás egyéb feltételei ne térjenek el a távmunkások hátrányára,
• a távmunkások számára ugyanazokat a törvényi és jogszabályi feltételeket, helyi kollektív szerződésekben rögzített követelmények betartását, betartatását kell biztosítani, mint más munkavállalók számára,
• a cég jó állapotban lévő, jól karbantartott, megfelelő munkaeszközöket helyezzen ki távmunkásai otthonába,
• a cég fizesse a készülékek, berendezések installációs költségeit, a segítő-támogató szolgáltatás, karbantartás és készülékbiztosítás költségeit,
• az egészségvédelemre és biztonságra (munkavédelemre) vonatkozó törvényi és jogszabályi feltételeket be kell tartani, és betartásukat rendszeresen ellenőrizni kell,
• ésszerű mértékben, de folyamatosan biztosítani kell a távmunkás elérhetőségét, kapcsolatát munkahelyével,
• a cégnek extra (kiegészítő) jövedelmet kell fizetnie a távmunkás fűtési, világítási költségeinek fedezésére, valamint a távmunka végzésével összefüggő telefon költségek viselése érdekében,
• a távmunkások felkészítését megfelelő képzéssel, gyakorlati tréningekkel is elő kell segíteni. Támogatni kell, hogy a távmunkások folyamatosan vegyenek részt a szakmai továbbképzéseken,

a cég folyamatosan rendelkezésre álló tanácsadói, szerviz háttérrel segítse távmunkásait.