A projekt az Európai Unió és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával, az Európai Szociális Alap és a Munkaerő-piaci alap társfinanszírozásában valósul meg.

[ Főoldal \ Mire jó ez nekem? ]

Határidős feladatok – kampányszerű vagy hullámzó intenzitású leterheltség – szakemberhiány – Ön is találkozott már ezekkel a problémákkal? 

Európában és a tengerentúlon már régóta tudják a megoldást: „foglalkoztatás rugalmasan.” Ismerje meg Ön is!

Mik az előnyei?

Egy vállalkozás sok problémával szembesülhet tevékenysége során: 

? egy-egy kampány idején megnő a munkaigény, utána azonban a megszokottra csökken:. Felmerül a kérdés: Oldják meg túlórában a plusz munkát, vagy vegyenek fel új embereket – na de mi lesz az „újakkal” a kampány végén?

? Olyan szakemberre van szüksége, melyet nem talál a vállalkozás környezetében, hiába ad fel hirdetést, és keresi a megfelelő munkatársat – mondjon le a feladatról, vagy vegye fel azt, aki nem felel teljesen meg az elképzeléseinek, de „elérhető”?

? Cégtevékenysége, vagy bizonyos üzletága „virtuális”, azaz számítógépen zajlik minden kommunikációs, sőt maga a munka is (programozók, informatikusok előnyben). Felmerül a kérdés: minek béreljenek irodát, ha interneten mindent megbeszélhetnek, és a lényeg úgyis a végeredmény?

A rugalmas munkavégzés, a rugalmas munkaszervezés mindezekre a problémákra megoldást kínál!

Miért?

• Mert akkor, és annyi időre vehet fel munkavállalót, amikor és amennyi időre szüksége van rá („munkaerő kölcsönzés”, „tranzit foglalkoztatás”, „részmunkaidős foglalkoztatás”)
• Mert akár az egész ország területéről foglalkoztathat szakképzett munkatársat, akinek nem szükséges a lakóhelyéről sem elköltöznie („távmunka”, „bedolgozás”, „önfoglalkoztatás”)
• Mert valóban csökkentheti irodabérleti költségeit, ha ezzel egy időben megteremti munkavállalói számára az otthoni munkavégzéshez szükséges biztonságos feltételeket („távmunka”, „önfoglalkoztatás”)

Konkrét előnyök lehetnek:

• Hosszú távon gazdasági növekedést érhet el a versenytársakkal szemben. Ha optimalizálja a cégénél dolgozó munkaerőt, ezáltal a költségeket, cége jobban szervezett, jobban működő lesz. Ez hosszú távon mindenképpen versenyelőnyhöz juttatja!
• Munkaerő-optimalizálás, össz-bérköltség csökkenés.  Jó szervezéssel akkor és ott tudja foglalkoztatni munkatársait, ahol és amikor szüksége van rájuk. Jó szervezéssel csökkennek az „üresjáratok”, kiderül, mely munkakörbe szükséges még felvenni, melyeket szükséges átszervezni, esetleg kiszervezni („out-sourcing”) vállalkozóknak, vagy más módon szervezni a munkát (pl. részmunkaidős munkatársak felvételével, esetleg tranzit foglalkoztatással.)
• Nő a munkavállalók lojalitása, csökken a fluktuáció. Az új munkaerő felvétele mindig sokba kerül: hirdetések, esetleg munkaerő-közvetítési díjak, betanulási költségek... Ha a cégnél olyan munkaszervezés van érvényben, amely a munkavállalók elégedettségét is növeli, munkatársai hosszabb távon fognak Önnél dolgozni.
• Nő a kreativitás. A munkavállalók nyitottabbak, kezdeményezőbbek, kreatívabbak lesznek, ha azt látják, munkakörük átalakulhat, bővülhet, felelősségi körük lehet. Természetesen sok függ az irányító személyétől, de az általános tapasztalat mindenképpen azt mutatja, hogy a rugalmas munkaszervezés növeli a munkavállalók kezdeményező- és kreativitási készségét.
• Csökkenő ingatlanbérlési költségek. A rugalmas munkaszervezés egyes típusainál (pl. távmunka), ha a munkakör megengedi, részben van teljes egészében irodán kívülre szervezve a munkát csökkenhet a cég irodabérlési költsége. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a bevezetésnél ezzel egy időben plusz ráfordítást igényel a biztonságos otthoni munkahely kialakítása – ezért ez a költség csak hosszú távon mutat csökkenő tendenciát.

Mik a veszélyei? (mire kell figyelnie, hogy jó legyen)

A rugalmas foglalkoztatás nemcsak több szabadságot, tervezhetőséget, kiszámíthatóságot ad egy vállalkozásnak, de jóval több szervezést igényel a hagyományos keretek közötti munkavégzéssel szemben.

Természetesen nem minden rugalmas munkaszervezési módra igaz ez – lássunk néhány példát!

Milyen problémák merülhetnek fel:

• a részmunkaidős foglalkoztatásnál:  mivel a munkavállaló nincsenek állandó feladatai, hanem munkakörét szerződésben meghatározott időkeretek közt ( napi, heti, vagy havi  keretóraszámban, esetleg fix törzsidőben) látja el, ezért nem is kötődik annyira a szervezethez. Egy jobb állásajánlat esetleg elcsábíthatja.
• a megosztott munkaidőben történő foglalkoztatásnál:  ez esetben több munkavállaló dolgozik egy munkakörben, különböző időszakokban (pl. délelőttös és délutános munkarendben dolgozó recepciós). Ezeknél a munkaköröknél mindenképpen ügyelni kell a pontos és nyomon követhető információ-áramlásra, és azok rögzítésére, feladatlisták készítésére.
• a határozott (projekt időtartamra) történő foglalkoztatásnál: a munkavállalót ebben az esetben meghatározott időre foglalkoztatják. Előfordulhat azonban, hogy a munkavállalót más feladatokkal is meg szeretnénk bízni, amelyek nem tartoznak a projekt keretei közé – így erre csak külön megbízással van lehetőség -, illetve megtörténhet az is, hogy az együttműködést előbb fel kívánjuk bontani, a kötött idejű szerződés miatt azonban ez nem, vagy csak alapos indokkal lehetséges.
• a munkaerő-kölcsönzésnél: ez esetben a munkaerő jogilag nem a cégünkhöz, hanem a kölcsönbeadó céghez tartozik – azaz az igényeknek megfelelően kölcsönzik ki őt, és az illető munkatárs is nagyobb szabadságot élvez. A helyzetnek természetesen jóval nagyobb az előnye, mint a hátránya, hiszen a munkáltatói kötelességekért a kölcsönbeadó felel (adó- és járulékterhek megfizetése, balesetvédelmi oktatás, tb-fizetés stb.), azonban hátrányként érdemes megemlítenünk azt is, hogy egy kölcsönzött munkatárs mindenképpen szabadabban dönt, hol és meddig akar dolgozni, és meddig látja el a munkakört. Legnagyobb hátrányt az jelenti egy munkáltató számára, hogy egy bevált, esetleg heteket-hónapokat kölcsönzői viszonyban dolgozó munkatárs elfogad egy fix állásajánlatot, máshol. Ilyen esetben a kölcsönbeadónak kötelessége más munkatársat közvetíteni, mi azonban kénytelen vagyunk megválni egy már bevált kollégától, és betanítani az új munkatársat.
• a távmunkánál: ez esetben a munkavállaló egy arra speciálisan kialakított helyen, biztonságos munkakörnyezetben végzi el azokat az informatikai eszközökkel megoldható feladatait (a munkáját), melyet hagyományos esetben a munkahelyén végezne el.  Mivel informatikai feladatokról van szó, ezért csak azok a munkakörök alkalmasak távmunka-bevezetésre, melyekhez számítógép és internet szükséges.  Ennek a munkavégzési módnak a leggyakrabban előforduló veszélye, hogy -mivel a munkáltató nem látja, mivel foglalkozik a munkavállaló -, ezért bizalmatlanság alakul ki, a feladatok követhetetlenné válnak, a kommunikáció megszakad, a teljesítmény bizonytalanná válik. Ezért mindenképpen arra kell törekedni, hogy a távmunka bevezetését megelőzze egy alapos munkakör-elemzés és a munkaszervezés és a munkafolyamatok részletes kidolgozása.

Mennyibe kerül majd? (hogyan kalkulálja ki a várható költségeket és hasznokat)

Nehezen lehet általánosságban megmondani, hogy a rugalmas munkaszervezés mennyibe kerül majd – a bevezetési és fenntartási költségek  függnek a cég nagyságától, a munkakör típusától, a kiválasztott munkaszervezési módszertől is.  Általánosságban azonban elmondható, hogy a kalkulációk készítésénél figyelembe kell venni az alábbiakat:

• a kiválasztott munkakör típusa, és mennyisége (hány munkakört kívánunk rugalmassá szervezni)
• a kiválasztott rugalmas munkaszervezési mód típusa (szükséges-e külön munkaállomást létrehozni, vagy a meglévőt kell átalakítani?)
• hogyan változik, illetve változik-e az irodahelyiség bérleti és rezsi költsége, a cég kommunikációs költségei?
• Mennyibe kerül a bevezetéshez szükséges képzés, oktatás?
• Hogyan változik a cég eredményessége, termelése az átszervezés által?

A pontos kalkulációk elkészítését mindenképpen ajánlott szakemberre bízni, aki az elemézést cégre szabottan, egyedi  paraméterek figyelembe vételével készíti el.